Egy modell élete Indiában

Tudni kell, hogy Indiában a munkákra a modelleket főleg képek alapján választják ki, casting ritkábban van. Míg Európában a lányok egész nap castingról castingra rohangálnak, addig itt jobb esetben munkáról munkára  - amiket az ügynökség szervez le a kliensekkel előre. Ez úgy működik, hogy a booker (manager) kiküldi a klienseknek az előre megadott paramétereknek megfelelő lányok portfólióját, akik közül ők kiválasztják, kivel szeretnének együtt dolgozni. Sokszor olyan is előfordul, hogyha például egy nagyobb kampányról van szó, hogy a kliens előtte személyesen is találkozni szeretne a modellel - itt ilyenkor nagyon fontos, hogy a modell kedves és nyitott legyen, önmagát adva, ezzel is elősegítve és megalapozva a későbbi munka jó hangulatát. Ha szeretnek veled együtt dolgozni, később is hívni fognak - ez itt a szabály.

Úgyhogy én igyekszem majd annyira bájos és jófej lenni egyszerre, amennyire csak lehet. :)

Itt Delhiben főleg fotózások vannak - magazinok, katalógusok, kampányok és webshopok, de ugyanúgy fashion show-kat is szerveznek, az itteni Fashion Week pl. márciusban lesz. Akkor még előreláthatólag itt leszek. 

A reklámforgatások inkább Bombay-ben vannak, de előfordul, hogy innen repül oda a modell egy-egy munkára.

A lakótársam is fotózott már ott egy kampányt, 2 hét múlva pedig Goára utazik egy másik kampányfotózásra.

Ő inkább commercial típus, ami azt jelenti, hogy nem annyira magas, nem is annyira vékony, viszont nagyon csinos és nagyon szép. Katalógus fotózásokhoz és kozmetikai kampányokra tökéletes. Sötét haj, világos szemek, ezt a típust nagyon szeretik Indiában, sok munkája is van ezáltal. 

Bár most éppen esküvő szezon van, úgyhogy kevesebb a munka is. Ilyenkor a modelleknek nincs túl sok dolguk, pihennek, edzeni, vásárolgatni járnak, vagy készülnek egy-egy castingra.

Délelőtt Olga elvitt egy menő fodrász szalonba, hogy befessék a szőkésbarna hajam sötétbarnára. Nem bántam, mert így több munkára leszek esélyes. Szépen megcsinálták egyébként, 5000 rupi volt, ami 20 000 forintnak felel meg. A szépséget itt is meg kell fizetni. :)

Aztán meghívott egy hotdogra, és miközben megettük, menyugtatott, hogy nem kell félnem a betegségektől, eddig egyik modell sem kapott el semmit, és malária sincs ilyenkor. Csak figyeljek oda, hogy mit eszem, és amit már rengetegszer hallottam, hogy csak is ásvány- vagy tisztított vizet igyak (ami szerencsére van a konyhánkban), és azzal is mossak fogat.

Rá pár percre találkoztunk egy barátnőjével, akit elkísértünk egy szintén közel lévő francia szalonba, ahol  kedvemre cseveghettem franciául a Párizsból jött főfodrásszal - aki állítólag a legjobb a városban.

Ezt követően délután épp volt egy casting, egy híres indiai tervező fashion show-jára. Az erősebb ügynökségek közül mindegyik ott volt, vagy 30 lányt nézett meg a showroomjában, végül 12-őt választott ki. Bekerültem. Máris megkaptam az első munkám. Juhú! :)))

Egy ilyen casting egyébként úgy néz ki, hogy felsorakoznak a lányok, és végig kell menni a szalon egy részén, mint egy kifutón. Catwalk, póz, aztán vissza. De itt most nem a hagyományos catwalkot kérték, hanem elegánsan, hercegnősen kellett vonulni, felszegett állal, ugyanis méregdrága estélyi ruhákat fogunk bemutatni a nagyérdeműnek. :)

A lányok egyébként nem voltak valami barátságosak, látszott, hogy a vetélytársat látják egymásban. Bár sok itt az orosz, ők összetartanak, és általában tőlük hangos minden. :) De én jól elvoltam a könyvemmel is, meg velünk  jött Olga is, aki bátorított közben.

Este nagy boldogan értem haza, a sofőr természetesen visszahozott minket, aztán már ugrottam is az ágyamba, hogy végre skypeolhassak a barátommal.